A harmadik – Rumini Kincsesláda

A harmadik megjelenés, de bizonyos szempontból az első. A Rumini – Kincsesláda az első játékom a Pagonynál, ami fontos mérföldkő játéktervezői pályafutásomban. Fontos és kedves, hiszen azóta is ezzel a kiadóval dolgozom. Sőt, ez az első játékom Győri Hannával, aki azóta is a játékaim, könyveim szerkesztője, összesen nyolc közös megjelenésnél tartunk, jövőre pedig ha minden jól megy jubilálunk, hiszen két társasjáték is célegyenesben van, az egyiket ráadásul nem mint szerző-szerkesztő, hanem mint szerzőpáros jegyezzük majd.

Az ötlet

Sokszor kérdeznek arról, hogyan készülnek a játékaim, honnan az ötlet. Én magam sem igazán fedezek fel mintázatot ebben, szinte minden ötlet máshogy talál meg, de talán ez volt a legkülönösebb. 2016 szeptemberében a Színházak Éjszakáján, az Örkény előtt, a Madách téren várakoztunk a feleségemmel. A szökőkutat bámulva egy játék ritmusa ugrott be, ami hamar egy teljes játékötletté formálódott. Azóta is többször jártam arra, de nem tudnám megmagyarázni, hogy az elkészült társasnak és a szökőkútnak mi köze van egymáshoz. Láthatóan semmi, de a villogás, ugrálás, a ritmikája mégis összekapcsolt valamit a fejemben.

Érmegyűjtemény

Először kézzel, aztán Paintben készült makett, amivel hamar el tudtuk kezdeni próbálgatni az ötletet, aminek a munkacíme Érmegyűjtemény lett és ez a szabály készült hozzá – benne a remek grafikámmal. Szerintem érezhető, hogy az Űrcsempészek és ez is ugyanannak a szerzőnek a játéka. Ezt az ötletet kicsit letisztultabbnak tartom, de kétségtelen, hogy ugyanaz az érzés foglalkoztatott: milyen gyors és okos döntéseket hozni? Itt is fontos volt, hogy lehessen hibázni, aminek megélése a “bakker” és a “francba” kategóriába essen, szóval kicsit bosszankodjunk, de aztán mehetünk is tovább.

Az ötlet számomra leginnovatívabb része az volt, hogy a legértékesebb kártyák azok a játékban, amikből csupán egyetlen darab van. Ehhez alakult aztán az egész működés. Hogyan lehet elérni, hogy ne kerüljön játékba több valamiből? Hogyan lehet menedzselni a kártyák értékét játék közben? Nem akartam, hogy fix értéke legyen a dolgoknak, az volt a cél, hogy minden a játékunktól függ majd. Végül lettek legértékesebb, értékes és szinte értéktelen kártyák. Ráadásul, ahogy alakult a mechanika, bekerült a játékba egy tematikusan nem erős, de élmény szempontjából érdekes elem: nagyon apró dolgokon múlik, hogy valami a legérdekesebből a legkevésbé értékes kategóriába csússzon át.

Mivel muszáj volt tesztelni, a régi pénzek gyűjtése volt az egyetlen ötletem témára, hiszen ott ugrott be egyedül, hogy egy-egy olyan érme, ami valamiért hibás, más mint a többi, ritkaság lehet, erre pedig szükségem volt a játék gyorsasági eleméhez, ami a tévesztésre épül. Nem tudom, hogy embert hozott volna lázba a numizmatika, mint téma…

Kiadás

Az első játékom a Gémklubnál jelent meg, aztán kvázi magánkiadásban, a munkahelyemen, az Igazgyöngynél publikáltam, így az új ötletnél már két lehetséges út is állt előttem. Végül a Pagonyhoz úgy került a játék – ami addigra járt már itt-ott, de pozitív visszajelzések ellenére sem köteleződtek el mellette -, hogy egy közös ismerős összekötött minket Hannával, mert a Pagony épp akkoriban próbált szintet lépni játékkiadás terén. 2017 júliusában jártam először a Pagonyban, az akkori levelezés alapján már az első találkozóról késtem 15 percet, szóval köszi, hogy ennek ellenére leültünk beszélgetni…

Egy 2017 július 25-ei levélben ezt találtam: “A másik ötlet is jó, csak nem tudom, milyen téma állna jól neki, mert így nagyon csupasz. Valami ruminis kincsek? Nincs véletlenül egy maketted belőle?” Hannának már a szabály alapján beugrott a Rumini, mint téma, nekem pedig persze, hogy volt makettem. Aztán a lányommal egy rugalmas kendőben a lakásban fel-alá járkálva (f)elolvastam a könyvet, augusztus végén pedig már arról leveleztünk, hogy milyen jelölők legyenek a játékban, illetve az árajánlatkérésekről a gyártáshoz. Elképesztő volt.

Megjelenés

2018 január végén láttam az első kártyaterveket. Februárban aztán birkóztunk a grafikával és véglegesítettük a szabályt is. Végül 2018 május 28-án posztoltam ezt a képet Facebookon, a frissen átvett tiszteletpéldányaimmal:

És miközben ezt a bejegyzést írom, épp a futárt várom, aki újra tiszteletpéldányokat hoz, mert a minap jelent meg a játék harmadik kiadása. Íme a játék evolúciója:

A harmadik kiadás ugye azt jelenti, hogy jól megy. Bár számokat nem írhatok, de azt ugye itt az oldalon is látjátok, hogy ez megy a legjobban. Ennek egyébként nagyon örülök, mert az egyik legjobb játékomnak tartom. Érdekesség: az Abszolút megvadult betűk első éve erősebb, de a Rumini – Kincsesláda a második évében, különösen pedig az első újranyomás után lendült meg, amikor egy kisebb dobozba került. Így jobban illeszkedik a Pagony többi kártyajátékához.

Szerintetek jó a Rumini témának? Vagy szívesebben játszanátok egy numizmatikai kártyajátékkal?

Szóljon hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.