Lassan vége az augusztusnak és én már nagyon várom, hogy visszatérjen a normális kerékvágás. Kicsit túlvállaltam magam ezen a nyáron, de produktív volt, az biztos.
A szokásos három nyári tanodatábor mellé egy társasjátékos tábor is jutott idén. Ez ugye alapból 4 hét és nem meglepő módon én mindenhol rengeteget társasoztam. Ezek után éppen a mai napon lett vége egy egész hetes, 30 órás társasjáték-pedagógia képzésnek, amiről itt írtam kicsit bővebben, és amiben nem kicsit fáradtam el. (Viszont az egyik legjobb csoportom volt valaha, pedig 24 ember az elég sok.)
Szerencsére közben a játéktervezési feladatok is megtaláltak, csak azt nem tudtam mindig, hogy hova férnek be. Jövőre két megjelenésem is lesz a Pagonynál, és képzeljétek, az egyikhez épp a múlt héten kaptam meg a verset. Igen! Jön egy olyan játékom, amihez szükség volt egy versre! Lassan a 2024-es játékokkal is foglalkoznom kell – van aminek a vázlata már alakul -, miközben épp az idei utolsó megjelenésem várom, aminek az alapötlete még 2020-ban született meg. De már előrendelhető, Manóváros a címe és ismét könyv formában hozunk társasjátékokat Jesztl Józseffel. (Csak érjen végre ide a vonat.)
A legnagyobb tervezői feladatom manapság egy digitális projekt – igen, engem is meglep, de itt is mechanikákat tervezek, szóval abban meg otthon érzem magam -, az IOP Games és a Pénziránytű közös projektjében. A harmadik hónap végén vagyunk a négyből, tényleg sok és húzós, de már ott a fény az alagút végén és lassan egy tableten láthatom az ötleteim működni, ami nagyon izgi. Remélem ebből is hozhatok lassan infókat és képeket ide.
Közben megy az e-learning képzésünk az #újpedagógiával, ősszel szeretnék jönni pár újabb játékkal, bár nem a megszokott módon, aztán bekerült egy újabb akkreditációba a társasjáték-pedagógia, így újabb képzések jöhetnek, és legalább két előadás is várható, miközben talán beindul egy társasjáték klub is, amihez lesz közöm. Szóval ki tudja, lehet hogy az ősz is túl sűrű lesz, meglátjuk.
